“Úúú, de jó, csak ne lennének ilyen hülyén felöltözve”
( Egy járókelő)
“Itt biztos valami filmforgatás lesz”
( Egy magabiztos srác a barátnőjének )
“Nézd csak! Az a vörös lány olyan szép, mint az Erika”
( Egy idősödő házaspár női tagja )
Biztos vagyok abban, hogy aki véletlenül vagy célzottan, de besétált szombat délelőtt a Papnövelde utcába, rövid bámészkodás után mosolyogva, jókedvűen távozott mindattól, amit ott tapasztalt. Annyira hiteles, stílusos és élő volt a Tweed Run Budapest résztvevők megjelenése, hogy ha csak egy kicsi időre is, de átléphettünk abba a legendás 20-as évekbe.
Tudom, tudom, kevés a kép, de bevallom őszintén, volt úgy, hogy 30 percig csak ültem egy padon kezemben a kamerával és még csak fel sem merült bennem, hogy fényképezzek, annyira természetes volt a látvány.
Fantasztikus hangulat, klasszak!
Olyannyira, hogy még a részletekre is komoly hangsúlyt fektetnek.